Kál

Weboldal

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán; vasúton: a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vonalon.

Az M3-as autópálya építésénél ezen a területen szkíta sírokat, késő bronzkori és honfoglalás kori leleteket is találtak. Valószínű, hogy a sírok a honfoglalás után keletkezhettek, az 1330-as években említették néhány oklevélben. A falu birtokosai közé tartozott: a Debrey, a Kompolthy, a Rozgonyi család. 1549-ben a törökök elfoglalták Hatvant, ekkor Kál is lakatlanná vált. Újabb törökdúlás után később népesült be újra. Az 1849-es év történelmi eseményeinek Kál is részese volt: 1849. február 27-én Aulich Lajos hadosztálya itt ütközött meg az osztrák csapatokkal, akik felgyújtották a falut.
A két világháború nagy csapást mért a községre. Az I. világháborúban 106 személy vesztette életét, a II. világháborúban 84 katona és 99 polgári lakos lett a harcok áldozata.

A tanácsrendszerben 1973-tól Kál és Kompolt, 1982-től Kápolna csatlakozásával közös tanács jött létre. Célként tűzték ki a három község egybeépítését. A rendszerváltás után Kál önálló önkormányzatot hozott létre.

Az itteni temetőben nyugszik Gárdonyi Géza író édesapja, Ziegler Sándor Mihály.